Külföldi sajtóban a magyar lakásárak
Már a Financial Timesnak is feltűnt a hazai fellendülő ingatlanpiac. A lap terjedelmes értekezésben taglalja a magyarországi – ezen belül is leginkább a budapesti – lakáspiac meredek emelkedését. A Financial Times magyar szakértőkkel boncolgatja a piaci trendeket, keresik a választ a miértekre, vizsgálják az aktuális lakásvásárlási trendeket.
Azt, hogy az Eurostat mérései szerint a hazai ingatlanpiac még Európában is előkelő helyen végzett az egy évi ingatlanár-emelkedés tekintetében már előző cikkünkben körbejártuk. Úgy tűnik azonban, hogy mostanában nem múlik el hét anélkül, hogy a magyar lakáspiac valamilyen vonatkozásban ne forogna közszájon a nemzetközi porondon. Ezúttal a nagy hírű brit üzleti hetilap, a Financial Times szentelt egy hosszú cikket a magyar ingatlanpiac szárnyalásának, annak okait keresve.
A lap – neves ingatlanszakértőkre hivatkozva – többek között azt is megállapítja, hogy a budapesti lakáspiacra, illetve a turizmusra semmilyen hatást nem gyakorolt a bevándorlási hullám. Noha a külföldi sajtóban az a kép alakult ki, hogy a várost elárasztották a migránsok, a lakáspiacot ez aligha befolyásolta negatívan.
Az ingatlanpiac egyik vezető elemzője kifejtette, hogy 2008 és 2013 között, tehát a gazdasági válság ideje alatt az ingatlan adás-vétel a felére csökkent. A válság évei alatt ugyanis sokan pénzügyi okokra hivatkozva elhalasztották az ingatlanvásárlást, de sok lakástulajdonos is kivárt az eladással a piac pangása okozta alacsony árak miatt.
2015 a fordulat évét hozta el. Az elemző szerint 5-6 éve halogatott ingatlan-tranzakciók valósultak meg az idén, melyeknek táptalajt adott az is, hogy az emberek elkezdtek bízni a munkahelyükben, így az esetleges kamattörlesztések kiszámíthatókká váltak. A kedvező feltételek kialakulásához hozzájárulhatott a Családi Otthonteremtési kedvezmény, azaz a CSOK bevezetése, illetve az előző lakástámogatás (régi nevén szocpol) újragondolása is.
A cikk rámutat, hogy az elmúlt években a kedvelt befektetési lehetőségek között megjelent az ingatlan is. Mindezek mellett ösztönző lehet az alacsony jegybanki alapkamat, illetve a viszonylag magasnak mondható 6-9%-os bérleti hozam, melynek hatására egyre többen vásárolnak ingatlant, majd adják ki bérleményként. Fentiek hatására – vonja le a következtetést az ingatlanszakértő – Budapest egyes körzeteiben nem ritka az egy év alatti 20%-os áremelkedés, mely a főváros többi területére is húzóan hat.
Az egyik ingatlanügynökség igazgatója felhívta a figyelmet, hogy rengeteg külföldi befektető lehetőséget lát a budapesti lakáspiacban, s egyenesen azzal a céllal vásárol fővárosi ingatlanokat, hogy azokat olyan közvetítő rendszereken adják ki a turistáknak, mint például az Airbnb. Az igazgató kifejtette, hogy egyes városrészek (túlnyomóan a belvárosban) lakóingatlanjai 90%-ban elérhetők az Airbnb-n.